Blogsorok

Rohanó világunk

Ma már sokan nem bíbelődünk a több hetes, könyvekben; szakfolyóiratokban elrejtett információk hajkurászásával, ha valami konkrét dologra vagyunk igazán kíváncsiak- hanem csak beütjük gépünk billentyűzetébe a kívánt keresőportált, majd a keresett kifejezést, és máris több ezer találatot kapunk. Csak győzzük olvasni. Ma már sokan nem akarunk egész szombat délelőtt a tűzhely mellett állni, hogy elkészüljön… Tovább »

Nem tudom, mi legyen…

Most jött el az a pillanat, amikor az utolsó poharam is végleg betelt magammal, és nem kívánok újabb készletet felhalmozni az önsajnálat nektárjából. Folyamatosan mérgez, megkeserít…mégis gyűjtöm, majd megrészegedve az édes gejtől csak még tovább lököm egyre reményvesztettebb valómat a lelki megsemmisülés felé- és ezen csak én változtathatok, most amíg még tudatában vagyok a változtatás… Tovább »

TÁRSASLÉNY

“Mi olyan vicces? Amália nénit sokan ismerik a Petúnia utcában. Délutánonként kiáll  a ház elé, vagy csak a gangra, és a korlátot támasztva kukucskál a lépcsőkanyar irányába, hátha jön már valaki, akit üdvözölni lehet. Hogy vagy galambom, kérdezi általában, de olyan kedvesen, hogy az ember azonnal panaszkodni kezd. Múltkor például a szemközt lakó Zsuzsi igyekezett… Tovább »

PILLANAT-KÉP(P)

 Volt már olyan az életedben, hogy csak ellenni szerettél volna? Passzívan szemlélni a környezetedben hangyaként nyüzsgő embertársaidat és közben általuk megtapasztalni az így elkerülhetőnek hitt rossz dolgokat? Itt most nem csak arra a közhelyre gondolok, hogy az “Okos ember más kárán tanul, a buta pedig a sajátján”. Olvasom a bölcseletektől bővelkedő könyveket, mert azt hiszem,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!