1.0Blogsorokhttps://blogsorok.cafeblog.hueroquela@freemail.huhttps://blogsorok.cafeblog.hu/author/eroquelafreemail-hu/Emlékszem, megigézve nyomtam orromat a jéghideg ablaküveghez, amikor-valahogy úgy ovis korom körül- először csodáltam meg tudatosan a gyönyörű táncot lejtő fehér hópihéket. Később felfedeztem azt is, hogy nem gömb alakjuk van- ahogy esetlenül bumfordiként ábrázoltam őket a papíron, hanem gyönyörűek. Leegyszerűsítve megtanultam őket lerajzolni a hűtőszekrényünk háromcsillagos fagyasztójáról... Imádtam, amikor végre leesett az első olyan hó, amely meg is maradt, Édesanyám húzott a szánkón, fáradhatatlanul,  még kutyahidegben is. De én nem  fáztam (csak az orrom), mert jól fel voltam öltöztetve. Anorák, pilótasapka, meg minden... Természetesen építettünk hóembert is, és lett a nyomomból hóangyal. Szóval minden megvolt. Tegnap esett idén először hó- és még, ha most nem is maradt meg: egyértelműen jelezte- végérvényesen beköszöntött a tél. Mindig imádtam a telet, a hófehér faágakkal övezett fehéren csillogó utacskákat, a hazaéréskor elém tett gőzölgő citromos teát, a mécses illatát és fényét. Most is szeretem a havat, de már más jut róla eszembe... Ki nem tudott vastag kabátot, csizmát, vagy kesztyűt venni? Ki fagy le a biciklijéről az irdatlan bérletárak miatt? Ki fagyoskodik fűtetlen kis lakásában, mert nem bírná kifizetni a gázt?!... Szeretném, ha ez a tél nem arról szólna, hogy szinte minden nap megfagy valaki. Szeretném, hogy a szegény családok se fázzanak, és jussanak használt téli holmikhoz. Szeretném, ha az ártatlan fehérség megérintené az emberek szívét, és adományoznának feleslegessé vált ruháikból. Lehet, hogy épp a környezetünkben is akad rászoruló. Aki pedig olyan szerencsésen jólétben él, az utalhat át pénzt is valamelyik általa kiválasztott alapítványnak vagy egyesületnek. Aki a segítségnyújtás idejekor nem nyitja ki a szívét, az hiába álszenteskedik az Éjféli Misén.rich