<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Blogsorok</provider_name><provider_url>https://blogsorok.cafeblog.hu</provider_url><author_name>eroquela@freemail.hu</author_name><author_url>https://blogsorok.cafeblog.hu/author/eroquelafreemail-hu/</author_url><title>ESŐKETREC</title><html>&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Kérlelhetetlenül esik, mintha minden egyes kopogás azt az infót próbálná bevésni csökönyös agyamba: &quot;Nem, nem mész Te ma sehová, főleg nem a Gyerekkel&quot;. &lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Szobafogságra vagy ítélve, mint a rossz lurkók, arra kárhoztattál, hogy Elsőszülötted kedvéért 101-edszer is végighalgasd Pimpimkint, meg a nyuszitáncot, esetleg megfejelheted egy &quot;Sárga csikó-val&quot;.&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Szóval rossz idő van, de arra azért jó, hogy a &quot;nemvoltamitthonezértnemjutottamhozzá&quot; teendőimet ellásam. Értsd: HÁZIMUNKA . &lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Zsonglőrködök a konyhában, két mosás közt (amennyit a Gyerek enged) vasalok is..&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Rég elfeledett játékokra bukkanok a szekrény alatt..Etetek, böfiztetek,rom-el- takarítok.Robotnak érzem magam a javából, útálom a szobafogságot. Lehangol a borús idő...&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;De nincs időm unatkozni; az édes ebéd utáni alvás után már kevésbé édesen ébredő, nyafizó, nyügike, könnyes szemű Picit vígasztalok, ölelek, orrot fújatok és törlök, itatok, kedvet keresek, játszom...&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Anyaságot játszom itt a jó meleg kecóban, megvan mindenem, havaj az élet, de olyan, mintha valami mégis hiányozna- &lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

 ...&lt;strong&gt;&lt;em&gt;valami, amit mindig a holnaptól remélek meg(vissza)kapni:&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;s.z.a.b.a.d.s.á.g.&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;

&nbsp;

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>