Gondolom, mindenfelé kellemesen meleg volt az országban, nemcsak nálunk…azután amikor a reggeli elviselhető 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 35 fölé kúszott árnyékban- agyaltam, ha már nem tudunk strandra menni: veszek fagyit Gyöngyszemeimnek.
Ketten vannak, az 2×1 gombóc- lehetőleg PIROS, és olyan “természetes színekben pompázó” cukordrazséba kell mártatni átvétel előtt.
ÉN NEM SZERETEM A FAGYIT. (A jégkrémet annál inkább: a vastag csokimázasakat prefer-(álom)álnám, ha nem szeretnék még jó pár kilótól megszabadulni.
Mert hiszen mi is a jégkrém?! Cukor, zsír, E-betűs adalékok halmaza, és nem utolsó sorban ÉLVEZET.
Szóval én megrögzött jégkrémpárti vagyok, de gyerekként még szerettem a fagylaltot is.
Ezekben a jeges nyalánkságokban (deréknövelő tulajdonságuk ellenére) azért van valami szívderítő is: egy adag ml-ben mindig több, mint gramm-ban. Tehát kissebb tömeghez nagyobb térfogat társul- nem úgy, mint pl. a csokiknál…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: